Mikeás 7
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Mikeás panasza a nép romlottsága miatt
7 Jaj nekem! Hiába keresek
gyümölcsöt a szüret után,
hiába vágyom szőlőre,
ha már elmúlt a szüret ideje.
Nem maradt a tőkén
egy fürt szőlő sem,
nem maradt a fán
egy szem füge!
2 Kivesztek a földről,
akik hűségesek az Örökkévalóhoz,
eltűntek a nép közül
az igazak és becsületesek.
Csapdát állítanak egymásnak,
testvérüket is gyilkolni készek.
3 Mind gyakorlottak a gonoszságban:
a vezető ajándékot kíván,
a bíró megvesztegetést,
a főrangú kiköveteli magának,
amit kíván,
s mind összeszövetkeznek.
4 Még a legjobb is olyan közöttük,
mint a tüskebokor,
még a legkülönb is,
mint a töviskerítés.
Közeleg a büntetés napja!
Őrszemeid[a] figyelmeztettek,
hogy eljön a büntetés napja.
Hát most itt van!
Eljött a szégyen és zűrzavar ideje!
5 Ne bízz a szomszédodban,
de még a barátodban sem!
Ne szólj szabadon
még a feleséged előtt se,
akit magadhoz ölelsz!
6 Mert a fiú nem tiszteli apját,
a leány anyja ellen támad,
a meny pedig anyósa ellen.
Ellenségeddé lesz
még saját családod is!
Sion megmentője az Örökkévaló
7 Én mégis az Örökkévalóra nézek,
benne reménykedem!
Istenemre várok, aki megszabadít!
Meghallgat engem Istenem,
biztosan tudom!
8 Ne örülj, ellenségem, hogy elestem,
mert felkelek!
Még ha sötétségben ülök is,
az Örökkévaló a világosságom!
9 Mivel vétkeztem az Örökkévaló ellen,
haragját kell viselnem,
amíg mellém áll a perben,
és ítéletet hoz ügyemben.
Bizony, kihoz a világosságra,
és megszabadít engem!
10 Ellenségem is meglátja ezt,
és szégyen borítja el,
pedig azzal kérkedett: „Lássuk,
hol van most az Örökkévaló?
Miért nem segít meg téged
a te Istened?”
Igen, meglátom majd,
hogy eltapossák ellenségemet,
mint az utca sarát.
Ének a helyreállításról
11 Azon a napon
újra felépítik falaidat,
határod pedig
messzire kiterjed.
12-13 Bár földed pusztává lett,
lakóinak bűnei
és gonosztettei miatt,
abban az időben
mégis sokan hozzád jönnek
messzi földekről:
jönnek Asszíriától Egyiptomig,
Egyiptomtól az Eufráteszig,
tengertől tengerig,
hegyektől hegyekig, mindenhonnan.
14 Uram, pásztorold népedet pálcáddal!
Uralkodj nyájadon, örökségeden,
amely magányosan él a vadonban
és a Kármel hegyén.
Hadd legeljenek Básánban
és Gileádban,
mint a régi időkben!
15 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Mutatok nektek csodálatos dolgokat,
mint azokban az időkben,
amikor Egyiptomból kijöttetek!”
16 Látják majd ezt a nemzetek,
csodálkoznak és szégyenkeznek,
mert minden hatalmuk semminek látszik
e csodákhoz képest!
Kezüket szájukra teszik, elnémulnak,
megsüketülnek,
17 a porban csúsznak előtted, Urunk,
mint a kígyók vagy férgek.
Reszketve bújnak elő rejtekhelyükről,
és remegve járulnak Istenünk,
az Örökkévaló színe elé.
Bizony ámulva
és rettegve állnak meg előtted!
Dicsőítő ének
18 Kicsoda olyan Isten, mint te,
aki megbocsátod néped bűneit,
s elengeded örökséged
maradékának vétkeit!
Nem örökre haragszol ránk,
mert az irgalmasságban gyönyörködsz.
19 Ismét hozzánk fordulsz,
és könyörülsz rajtunk.
Bűneinket eltaposod,
a tenger mélyére hajítod
összes vétkünket.
20 Megmutatod Jákób iránti hűségedet,
Ábrahám[b] iránti szövetséges szereteted,
amint megesküdtél őseinknek régen.
Footnotes
- Mikeás 7:4 Őrszemeid A próféták, akik olyanok, mint a városfalon figyelő őrszem.
- Mikeás 7:20 Ábrahám Egész Izráel népének ősapja. Lásd a szójegyzékben.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center